Nem is tudom, hol kezdjem. Nagyon tetszett, hogy mivel rég írtam, többen kérdezték, mi van velem, miért nem írok. Sajnos nagyon sok minden nem történt, ezért kicsit vártam, hogy összegyűljenek a közlésre érdemes események.

Szeptember 5. Megkezdődött az Iskola. Jelentkezni kellett a központi irodában ahol felvették az adatokat, fényképet készítettek az iskolai igazolványhoz. Kaptunk egy tesztet, amit ki kellett tölteni (írás, olvasás) nem volt túl nehéz, még az én gyenge angol írásommal sem. Természetesen 1 óra állt rendelkezésre.  Utána jött egy angol tanár és a lapon felsorolt témakörökről végig kérdezett, mire én következtem magamba végiggondoltam a mondanivalómat. Leült bemutatkozott és kezdte, első mondat után röhögött és megkérdezte, nyaralni jöttem?? Ilyen angoltudással nem sokan jönnek, a többi kérdést fel se tette és meg is határozta melyik csoportba folytassam.

Az osztály

Az osztály kb. 11 diákból áll. Brazil, columbiai, francia, spanyol, olasz, török, magyar, koreai és természetesen én. (Mielőtt valaki megemlítené, hogy ez csak nyolc könnyítésképpen megjegyzem: egy nemzetiségből vannak többen is…) Nagyon kedvesek, segítőkészek. Azonnal kaptam helyet és már ment is a munka. Kiderült, hogy Ők már régebb óta együtt vannak. A többség fiatal, aki csak világot akar látni és angolul meg tanulni. Sajnos nekem nagyobb a tét. Talán a magyar srác idősebb nálam, a többiek 22-30 évesek. Az osztályfőnök nő nagyon kedves 42 éves jókedvű, dinamikus hölgy. A mi osztályunk az IELTS nyelvvizsgára készít fel. Ebből van a General és az Academic. A General, amire nekem szükségem van, az  a könnyebb. Az Academic inkább annak kell, aki egyetemre megy vagy a munkájához felsőfokú nyelvtudás szükséges. Órán többnyire Academic példákat oldunk meg, kevesebb sikerrel. A vizsgában különbség csak az olvasásban és az írásban van (nekem ez a kettő a leggyengébb). 

Szünetben megvárt a magyar srác (Gábor) akiről kiderült, hogy ő már 3 éve itt él. Dolgozik karosszéria lakatosként, szintén szponzort keres, ami talán éppen most sikerül neki. Eddig tanulóvízummal volt itt a feleségével együtt. Természetesen elkezdtem faggatni, milyen itt a helyzet munka ügyben, kereseti lehetőség, honvágy stb. Keresete elmondása szerint heti 750 dollár (1dollár = 210Ft ( most a gyengülő forinttal)). Mindent eladtak otthon, és nagyon jól érzik magukat.  Szünet közben meg jelent egy másik magyar srác (Zoli), Ő három hónapja van kint, hárman egy házaspárral jöttek Szolnokról. Rögtön kérdeztem hogy a Laci bácsit (csak nekünk Laci bácsi, mert a gyerekeink így hívták őt, nem sokkal idősebb nálam…) ismeri-e?Hát persze, Ő van Nagykörűben?? Kicsi a világ…..

 Zolival egy cipőben járunk, felesége és két gyermeke otthon van és a lehetőségek után nézelődik. Ami egy kicsit ijesztően hatott, azt mondta, már 1,5 hónapja nem talál munkát (építőipar). Elmondása szerint nagyon hiányzik a család, de örömmel mesélte hogy azért karácsonyra otthon lesz. Ezzel a mondattal szíven szúrt, úgy éreztem egy világ omlik össze bennem….

Egy fél óra alatt több infót sikerült beszerezni, mint egy hét alatt. Melyik bolt a legolcsóbb, mit, hol és hogyan kell elintézni, csak úgy kapkodtam a fejemet. Őszintén nagyon jó volt végre beszélni, ők is kérdeztek, mi van otthon, miért jöttem, mi a tervem. A Gábor rögtön hívott edzeni, jár edzőterembe és nincs partnere.

 Másnap megkerestem egy Kati nevezetű hölgyet, aki segít a Magyarországról érkezőknek. Kati nagyon kedves volt, emlékezett a nevemre, mert voltak gondok a vízumomnál. Azonnal intézte a TAX FILE NUMBERT (adószám). Ezzel a számmal kerülsz be a nagy adóhivatal rendszerébe. Az intézés két perc volt neten, a kész adókártyát napokon belül postázzák.

A napok nem változnak, a fix, hogy délután 4-től 8.30ig tart a suli. Délelőtt általában 1-1,5 óra edzés, a suliban egy szép és jól felszerelt edzőterem van.

Egyik szombaton a Gáborék meghívtak a Lacival teniszezni, amit el is fogadtunk. Nagyon szép idő volt és egy jót játszottunk, másnap pedig elhívtak az óceán partra.

Érdekesség az Ausztrál autópályáról, hogy legalábbis Brisbane és a Goldcoast között a pályákon nincs benzinkút. Ha valaki tankolni akar (mint ahogy mi is) le kell jönni valamelyik kis városba és utána ismét fel, ez egy kicsit furcsa ahhoz képest, hogy otthon minden 50km után kényelmesen lehajtva meg lehet tankolni.  A benzin kb. 1,5 dollár (300Ft)

Gábor és a párja, Kriszta nem fürdött, nekik ez még nagyon hideg. A Lacival már a hullámok közt lebegtünk, nagyon kellemes volt, hatalmas hullámokban fürdőzni. A parton kijelölt szakaszokon célszerű fürödni, ezeket a területeket ellenőrzi a lifeguard (vizimentők). Természetesen cápaháló van mindenholJ.

Nagyon kellemesen éreztem magam.

Tudósítás:

Dean Brisbane-ből

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.