Folytatás

Az osztályban jópofák a fiatalok. A hangulat jó, de egy picit feszített a tempó. Ami nagyon tetszik,hogy itt már mindenki jól beszél angolul és könnyen lehet kommunikálni. Minden osztálytárs más és más ok miatt van itt. A német lányok ingyen dolgoznak egy ausztrál reklámcégnél, hogy megtanulják az Ausztrál reklám stílust, meg persze angol tudásukat fejlesszék. A kolumbiai srác egyelőre csak az angol miatt jött ki, jelenleg takarító cégnél dolgozik. Három indiai lány van, velük nem nagyon tudtam beszélni, elég zárkózottak, de néha elkap a röhögőgörcs az akcentusuk miatt J. Mindig ugyanabban a teremben van az oktatás, a téma pedig az üzleti élet különböző formái, lehetőségei. Sajnos nagyon sok szakkifejezést nem értek, de nem vagyok egyedül ezzel. Nekem picit unalmas, sok ilyet hallottam már otthon, mindig engem küldtek a Metál Carbontól a továbbképzésekre. Szépen hangzanak, de a valós életben nem mindig ez a történik az üzletvezetés során..   

A napjaim szinte egyformák, iskola, meló és néha a városba bemegyek körülnézni. Összességében jól érzem magam, csak a család hiányzik és lelkiismeret furdalásom van, hogy egy csöppet nincs honvágyam. Egyelőre minden tetszik, minden rendezett, anyagilag is jól vagyok. Sokszor belegondolok, hogy mi az  - a családomon kívül - amit igazából nagyon szeretnék, és sajnos el kell gondolkodjak rajta. Nyugodt vagyok, már nincs az a feszültség rajtam.  Nagyon kellemes az idő, igaz most már kezdek félni a nyártól, mert nagyon melegszik az idő. Továbbra is nagyon kedvesek az emberek. Bulik nem nagyon vannak, esetleg a volt osztálytársaim szerveznek valamit, vagy a mostaniak és meg hívnak rá. Az iskola is szervez rendezvényeket minden hónapban. Most is volt Halloween Party és én a lustaság miatt nem mentem el. DE….. Örülök, mert ismét bemutatkoztak a magyarok. Egymás között verekedés tört ki... Talán a legkisebb közösség a magyar, de mégsem tartanak össze, segítenek egymáson, hanem lejáratják magukat a többiek előtt. Igaz, akik verekedtek, nem járnak az iskolába, csak valahogy Ausztráliában tartózkodnak. Kellemetlen volt, hogy másnap az egész iskola erről beszélt.

Az időről: minden nap gyönyörű kék az ég, szikrázó napsütés, esténként pedig kellemes szellő lengedez. A nap viszont kegyetlen. Elképesztően süt, szinte szúr, mindig utáltam a sapkákat, de most már inkább visszamegyek érte, ha otthon felejtem. A tengerparton a 30 faktoros naptej a minimum. Itt ajánlom, ha valaki szándékozik ide utazni, jó minőségű naptejet szerezzen be!  Én persze a legolcsóbbat vettem, így  fél óra után már lepörkölődtem.  Ma van az első igazán párás nap, mert be van borulva, (ami ritka) és olyan párás a levegő, mint a kis állatkereskedésekben. A pólót alig bírtam levenni úgy tapadt rám.

Éjszaka még tudok aludni, azzal nincs baj. A tavasz észrevehető, rengeteg  fa kivirágzott és gyönyörűek a parkok. Pár ismerős fajta van,mint pl. leander, de a legszebbek a trópusi virágok. Mindig megígérem magamnak, hogy a Tücsinek (sógornőm) készítek egy képösszeállítást a virágokról, de sajnos nincs mindig nálam a gépem. Pótolom.

Több képet próbálok feltölteni a facebook-ra, de annyira lassan megy, hogy megunom, ha valaki tud egy gyorsabb megoldást, szívesen veszem! A net elég gyors, filmeket töltök le és bármit meg tudok nézni (skype,youtube stb.) nem hiszem hogy ez a  baj.

Mielőtt kijöttem, apám adott a telefonszámot, egy ismerőse itt lakik Brisbane-ben, keressem fel. Kisebb akadályok után meg találtam őket. Lilly és Rolf. Rögtön meghívtak, és egy kellemes hétvégét töltöttem velük. Lilly rögtön a kedvenc swazi ételemet főzte, amiből rendkívül sokat ettem. Rolf pedig mesélt anyám és apám fiatal éveiről. Nagyon jó volt hallani. Ők 1973-ban hagyták el Swazilandot és először Németországba, majd onnan Ausztráliába jöttek. Mára már ők is nyugdíjasok és nagyon –nagyon barátságosak, kedvesek.  A férfi német, Lilly pedig swazi. Nagyon szép helyen laknak, egy gyönyörű házban. Tartjuk a kapcsolatot, mondták, hogy bármi gondom van csak szóljak. Sajnos a vízum intézésben nem nagyon tudnak segíteni, de készségesen felajánlották, írjam bele, hogy rokonok vagyunk. Az ott töltött hétvége után hazahoztak, jól felpakolva… Nagyon kellemesen éreztem magam velük!

Sajnos Magyarországról nem jó híreket kapok, főleg a gazdaságról, de annyira kiesik mar a napjaimból, hogy nem tudom igazán felfogni. Hallom a benzin és gázolaj árakat és abszolút hidegen hagy... Ami érdekes, világpiaci ár ide vagy oda itt a benzin még mindig 1.50,  mint mikor kiértem, hogy lehet ez??? Az AUD/HUF árfolyamot nézem minden nap, nem rég  elérte már a 236-os csúcsot. (mikor jöttem csak 200 volt)

Én pedig annak örülök, hogy már tálaltam finom olasz tésztát 70 cent-ért J.

Magyar barátaim, rokonaim, ismét búcsúzom, karácsony előtt még jelentkezem, mindenkinek jó munkát és kellemes időt kívánok.

Tudósítás Brisbaneből

Dean

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.